Diagnosztizálni a magas vérnyomást

Mi okozza a magas vérnyomást?

Bezárás Magasvérnyomás-betegség A magas vérnyomás vagy más néven hipertónia jellemzően a fejlett társadalmak népbetegsége. Röviden a vérnyomásmérés során kapott értékről A vérnyomás értékét higanymilliméterben Hgmm adják meg és két számból tevődik össze. Az első szám azt a nyomást mutatja, ami a szív összehúzódáskor kialakul a kar fő artériájában.

• Fejfájás a magas vérnyomású templomokban
• Magas vérnyomás (hypertonia) tünetei, okai, kezelése
• Magas vérnyomás tünetei, kezelése - KardioKözpont
• Magasvérnyomás-betegség tünetei, kezelése - Oktogon Medical Center
• Mi növeli a szívroham kockázatát?
• Magas vérnyomás elemzés vizsgálata

Ez az úgynevezett szisztolés vérnyomás. A második szám a szívverések közti szünetben mérhető nyomást mutatja. Ez a diagnosztizálni a magas vérnyomást vérnyomás. A magasvérnyomás-betegség okai A betegség esetén elsődleges és másodlagos hipertóniáról beszélünk.

Elsődlegesnek akkor nevezzük, amikor a betegség önállóan lép fel és a magas vérnyomást kiváltó okot nem sikerül kimutatni, míg másodlagosról akkor, amikor a magas vérnyomás valamely más betegség tüneteként jelentkezik. Az elsődleges hipertóniához számos tényező együttes hatása vezethet, azaz több rizikófaktorral kell számolni. A genetikai tényezőkön kívül meg kell említeni a stresszel járó, illetve a mozgásszegény életmódot, az életkort, a helytelen, különösen a magas sótartalmú étrendet, a diagnosztizálni a magas vérnyomást a nikotin érszűkítő hatása miatttúlzott alkohol- és kávéfogyasztást.

Másodlagos hipertóniánál pontosan megállapítható az alapbetegség, aminek megszüntetésével maga a hipertónia is megszűnik.

Magas vérnyomás szövődményei között megtalálhatóak:

A kezelést ennek megfelelően az alapbetegség határozza meg. Számos kiváltó tényezővel kell számolni ebben az esetben is. Ilyenek lehetnek a különböző, érrendszert érintő fejlődési rendellenességek, endokrinológiai kórképek pl.

A magasvérnyomás-betegség tünetei Az esetek nagy százalékában a betegség nem produkál látványos tüneteket. Ennek az az egyik oka, hogy a közhiedelem szerint a hipertóniának tulajdonított tünetek — többek között a szédülés, fejfájás, időnként vérző orr — magas vérnyomás tüdő tünetei gyakorisággal fordul elő, mint megfelelő értékű vérnyomás esetén.

A gyakori tünetmentesség miatt általában csak egy hétköznapi rutin vizsgálat pl.

Lajtos Melinda A magas vérnyomás napjainkban Magyarországon és az egész világon népbetegségnek számít. Hazánkban az előfordulási gyakorisága igen nagy, a felnőtt lakosság közel egynegyedét érinti. A legtöbb ember a magas vérnyomást nem tartja betegségnek, a lakosság közel 20 százaléka nem is tudja, hogy hipertóniás beteg.

Amikor tünetek jelennek meg, azok a betegség okozta szervkárosodásokra vezethetők vissza. Az érrendszerben okozott problémákra utal például az orrvérzés, homályos látás vagy a mellkasi fájdalom. Tünetként jelentkezhet még a tarkótáji, spontán elmúló fejfájás, illetve a szédülés vagy a fáradékonyság. A szemfenéki elváltozások, vérzések, ödémák a koponyán belüli fokozódó nyomásra utalhatnak, de különösen veszélyes tünet a nyaki főverőér elzáródása vagy szűkülete.

Gyakori betegség-e hypertonia?

A kezeletlen, hosszabb ideje fennálló hipertónia különböző helyeken produkálhat tüneteket, szövődményeket, attól függően, hogy mely szervben alakul ki érkárosodás. A betegség miatt megsérült érfalban ugyanis finom lerakódások, vérrögök, vizenyők keletkezhetnek.

Ennek megfelelően az agyban jelentősen megnöveli az agyi érkatasztrófák pl. A szívbetegségek között említhető szívelégtelenség, szívizom-elhalás, szívinfarktus szintén a hipertónia egyik következménye lehet, ha kezeletlenül marad. A vakság kialakulásának szintén előidézője lehet, mivel a retina ereinek összehúzódásához vezet, ami a verőerek elzáródásához vezethet.

Az ilyenkor keletkező elváltozások szemfenék- tükrözéskor kerülhetnek felszínre.

Mi az a magas vérnyomás?

A vesét érintő renovaszkuláris eredetű másodlagos hipertónia is nagy veszélyekkel jár és sokféle problémát idézhet elő a szervezet más szerveiben is. Ebben az esetben a veseartéria szűkületéből adódóan a vese vérellátottsága nem lesz megfelelő mértékű.

Ennek hatására renin nevű hormon kezd termelődni, ami a test egészében diagnosztizálni a magas vérnyomást hatást fejt ki, azaz vérnyomás-emelkedést okoz. A folyamat eredményeképpen a vesében fokozódik a nátrium visszaszívódása, amely a hipertónia fennmaradását eredményezi.

A terápia célja a vérnyomáscsökkentés mellett a célszerv károsodások és a társbetegségek gyógyítása is. A magas vérnyomástól szenvedő beteg teljes állapotának felmérése után határozzák meg, hogy milyen kockázati csoportba tartozik és ennek megfelelően milyen kezelésre azonnali antihypertensív gyógyszeres terápia, további monitorozás, életmódbeli változtatások, egyéb rizikófaktorok [75] kiiktatása van szüksége. Mindezekről a változtatásokról kimutatták, hogy jelentősen csökkentik a hipertóniában szenvedők vérnyomását. A hipertónia visszaszorítása érdekében a lelki stressz csökkentését célzó különböző programokat hirdetnek, mint például a biofeedback biológiai visszacsatolása relaxáció, vagy a meditáció.

Ebből adódóan más szerveknél is súlyos elváltozások léphetnek fel, többek között pangásos szívelégtelenség, stroke vagy veseelégtelenség. A magasvérnyomás-betegség diagnózisa A diagnosztizálásnak természetesen elengedhetetlen része a vérnyomásmérés, aminek azonban vannak bizonyos kritériumai. Megbízható eredményt ugyanis csak a nyugalmi állapotban, normál hőmérsékleti viszonyok között, különböző napokon végzett legalább háromszori mérés adhat.

Ezt követően kell tisztázni, hogy elsődleges vagy másodlagos jellegű hipertóniáról van-e szó.

Miért alattomos ez a betegség? Alattomos, mert kezdetben nem vevődik észre. Lappangva, némán, mintegy lopakodva kezdődik.

Ehhez elengedhetetlen ebben az esetben is a beteg kikérdezése az életmódjáról, illetve a betegségeiről. A vérnyomást befolyásoló betegségeknél pl.

Az egyik leggyakoribb kiváltó ok, az érelmeszesedés kiderítésére a nyaki ultrahangos, úgynevezett Doppler-vizsgálatot alkalmazzák. További vizsgálatok is indokolttá válhatnak a másodlagos hipertónia diagnózisának felállításához. Ezek között kell említeni az EKG-vizsgálatot, vér- és vizeletvizsgálatot, ezen belül kiemelten a vérben lévő LDL-koleszterin mértékét, szemfenékvizsgálatot, mellkasröntgent, továbbá hormonszintvizsgálatokat.