Magas vérnyomás diabetes mellitusban
A hatékony vérnyomáscsökkentő terápia magas vérnyomás elleni gyógyszer ártalmatlan, atheroszklerózisos betegeknél Kialakulására mind 1-es mind 2-es típusú cukorbetegek esetében számíthatunk.
Jól ismert, hogy a hipertónia és a diabetes mellitus együttes előfordulása a kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás jelentős növekedésével jár együtt.
A cukorbetegek életminőségét és életkilátásait a diabeteshez társuló késői magas vérnyomás diabetes mellitusban határozzák meg. A cukorbetegség és a hipertónia együttes előfordulásának következménye, hogy a késői szövődmények korábban és súlyosabb formában fordulnak elő.
A diabeteshez társuló hipertonia kezelésének célja a vaszkularis szövődmények megelőzése.
Kulcskérdés a mozgás és táplálkozás
Hatékony kezelést csak akkor tudunk elérni, ha a kardiovaszkularis betegségek egyéb rizikótényezőit is kezeljük. Ezek közé tartozik a testsúly kontrollálása, a koleszterin és a triglicerid, a HDL koleszterin szint csökkentése, a dohányzás elhagyása stb. Az európai ajánlás, renalis érintettség esetén a szisztolés vérnyomás Hgmm alatti beállítását javasolja, amennyiben ezt a beteg tolerálja és a renális funkciók ellenőrzése biztosított.
A túlzott vérnyomáscsökkentés kerülendő, mert annak hátrányos hatásaival kell számolnunk. Nem farmakológiai kezelés Ismerve a hipertónia és túlsúly kapcsolatát a nem farmakológiai kezelésnek elsősorban a testsúlyfelesleggel rendelkező 2-es típusú cukorbetegeknél van alapvető jelentősége.
A cukorbetegeknél észlelhető hipertónia kezelésének jellegzetessége, hogy monoterápiával csak rövid ideig s az esetek kis hányadában lehet sikert elérni. Általánosságban véve igaz az, magas vérnyomás diabetes mellitusban e betegcsoportban a kórlefolyás során csak a kombinált antihipertenzív kezelés a célravezető, egyes vélemények szerint ezért a kombináció már indokolt lehet a kezelés első lépcsőjében is 5.
Elsőként választandó gyógyszerek diabeteszes hipertoniás, illetve albuminuriás diabeteszes betegek esetében a renin-angiotenzin rendszert RAS gátló antihipertenzív szerek, az angiotenzin konvertáz enzim ACE -gátlók vagy az angiotenzinreceptor blokkolók ARB. Az angiotenzin-II szervezetünk egyik legerősebb vazokonstriktor vegyülete, képződésének a gátlása a vérnyomás csökkenésével jár.
Csökken a nátrium renalis visszaszívódása, ami további vérnyomáscsökkenéshez vezet. Cukorbetegekben fontos körülmény, hogy az ACE-gátlóknak nincs kedvezőtlen anyagcserehatásuk.
A magas vérnyomás és a cukorbetegség összefüggései
Ha mellékhatás köhögés miatt függesztjük fel az ACE gátló kezelést angiotenzin II-receptor antagonisták adása lehet az első választandó gyógyszer. Angiotenzin-II nemcsak a konvertáz enzim segítségével, hanem egyéb szöveti enzimek hatására is keletkezik éppen ezért az ACE-inhibitorok enzimgátló hatása soha nem teljes.
Az angiotenzin-II az angiotenzin-I receptorokon fejti ki vérnyomásemelő és hormonális hatásait, így ezen receptorok blokkolása teljesebb körű angiotenzin-II-gátlást jelent. Ha az ACE-gátló- ill.
Az infarktus egyik rizikófaktora: a cukorbetegség
ARB monoterápia hatása nem kielégítő, calcium csatorna blokkolókkal, vagy kis dózisú tiazid típusú diuretikumokkal egészíthetők ki. A kalciumcsatorna-blokkoló szerek specifikusan a sejtmembrán kalciumcsatornájának a működését gátolják, ezáltal csökken a sejtbe jutó kalcium magas vérnyomás diabetes mellitusban.
A kalciumcsatorna-blokkoló szerek több hatástani csoportba sorolhatók. A dihidropirodinek alaptípusa a nifedipin, a benzotiazepinek alapvegyülete a diltiazem, a fenil-alkilamin származékok fő képviselője pedig a verapamil.
A hatékony vérnyomáscsökkentő terápia diabéteszes, atheroszklerózisos betegeknél
Napjainkban a magas vérnyomás tartós kezelésére a hosszú hatástartamú dihidropiridin és a fenil-alkilmin származékokat alkalmazzuk. A dihidropiridin csoportba sorolt vegyületek jelentősen különböznek egymástól, ezeket generációs beosztással jellemezzük.
- Magas vérnyomás és analgin
- Az infarktus egyik rizikófaktora: a cukorbetegség Az infarktus egyik rizikófaktora: a cukorbetegség A civilizált társadalmakban a cukorbetegség ma már népbetegség.
- Az infarktus egyik rizikófaktora a cukorbetegség
Az első generációs készítményeket rövid hatástartamuk, kifejezett mellékhatásaik miatt nem használjuk. Klinikai használatra elsődlegesen a 3. A lercanidipin reverzibilis módon gátolja a sejtmembránban lévő feszültség függő L-típusú calciumcsatornákat, megakadályozva a calcium beárámlást, vérnyomáscsökkentő hatása — hasonlóan más dihidropiridinekhez — perifériás értágító hatásából adódik.
Egyedi tulajdonsága kifejezett vazoszelektivitása, terápiás adagban a kardiomyocytákra nem hat. Ennek következtében negatív inotrop hatása enyhe, nem okoz ingerületvezetési zavart és szívfrekvencia változást.
- A nem javuló magas vérnyomás a cukorbetegség kísérője is lehet
- A hatékony vérnyomáscsökkentő terápia diabéteszes, atheroszklerózisos betegeknél
- Stressz okozta álcázott hipertónia Miután mintegy 4 éve a spanyol Vigói Egyetem munkacsoportja kimutatta, hogy ha a vérnyomáscsökkentő gyógyszereket a szokásos, reggeli bevétel helyett a beteg az esti órákban szedi, a kardiovaszkuláris kockázat jelentősen csökken, számos terápiás irányelv világszerte átalakult.
- Cukor tiroxin hipertónia
A lercanidipin kifejezett lipofil tulajdonságú, bár szérum felezési ideje 8—10 óra, a sejtmembránban akkumulálódva fokozatosan szabadul fel. Ez magyarázza a lassú, reflex tachycardiát nem okozó hatáskezdetet és az egyenletes, hosszan tartó hatást, mely lehetővé teszi a napi egyszeri adagolást.
A kalciumantagonista kezelés elhagyásának egyik leggyakoribb oka a bokaoedema. Fontos kiemelni, hogy a lercanidipinnek sokkal kisebb az oedema keltő mellékhatása, mint a többi 3. A prospektív, randomizált, kettősvak COHORT vizsgálatban 12 hónapos lercanidipin terápia napi 10 mg mellett a betegek 9 százalékánál, míg napi 5 mg amlodipin kezelés mellett a betegek 19 százalékánál jelentkezett alsóvégtagi oedema.
